Ez most nem hagyományos évértékelő poszt lesz, azt megírtam múlt decemberben.
Ez ünnepi poszt lesz! Első születésnapját ünnepli a KontentKonyha – és benne a szakács.
Míg a fent linkelt cikk egyszerre volt lelkizős és szigorú, ez inkább múltba révedő-örvendező.
Már többször, több helyen megírtam, hogy április 24-én, Szent György napján nyitottam ki a KontentKonyha ajtaját. Magamat idézem:
„azt az erőt szeretném én is belevinni mindabba, amit a KontentKonyhában csinálok, amivel egy sárkányt is le lehet győzni.”
Erről akarok még most – az első születésnap kapcsán – valami mást is mesélni.
Az a helyzet, hogy én nem hittem, hogy ez nekem sikerülni fog.
Valójában szinte borítékolható volt, hogy nem fog.
Volt egy olyan sárkányom, amit nem tudtam legyőzni: a pénzhez való viszony.
Nekem a pénz mindig egy teljesen érdektelen minőségként volt jelen az életemben.
Mindig dolgoztam, mindig elhivatottan és szorgalmasan, de soha nem a pénz-kereset motivált. Látszott ez már a pályaválasztásnál is (könyvtár-magyar, bölcsész, #neiskérdezd), és a későbbiekben is, amikor teljes lelki nyugalommal dolgoztam éveken keresztül félállásnak megfelelő óraszámban önkéntes munkában.
Az első saját vállalkozásomnak, a Családmenedzsmentnek nem a Covid tett keresztbe, mint ahogy azt sokáig hangoztattam. A járvány csak a kegyelemdöfést adta meg – szerencsére viszonylag hamar – az ötletnek, ami mögött nem állt rendes üzleti terv és átgondolt koncepció, „csak” szív és lelkesedés.
Én, ha dolgozom, az Ügy hajt előre. Ha jó az ügy, akkor megyek, viszem, tolom, csinálom.
(Így építettem anyaközpontot, ezért vagyok Waldorf szülő, ebbe szakadok bele néha-néha.)
Az első honlapszövegeket szívességből írtam meg. Mert fontos volt, aki segítséget kért, mert jó volt a termék, könnyű volt hinni benne, így könnyű volt hozzá olyan szövegeket írni, amelyek eladják.
És mert hitt bennem, aki kérte.
Ekkor, ettől kattant át valami bennem:
Hiszen én el tudom adni mások cuccait! Akkor a sajátomat (és magamat) hogyhogy nem tudom?
Egy éve már tudtam, hogy meg fogom próbálni, de nagyon féltem attól, hogy megint elbukom. A különbség a korábbi próbálkozásaimhoz képest az volt, hogy most ennek a felismerésnek a birtokában láttam munkához.
Leszögeztem magamnak pár dolgot:
- soha többé nem dogozom arcpirító összegekért,
- hivatalos és szabályosan működő üzletet fogok építeni,
- nem linkeskedem el az adminisztrációt, és az adatok értékelését,
- érteni akarom a folyamatokat, ezért ezentúl nem szégyellem a kérdezést,
- jó profitra, hosszú távon megtakarításra hajtok,
- nem folytatom, ha az előre meghatározott üzleti céljaimat nem sikerül megvalósítanom,
- továbbra sem adom a nevem/ tollam olyan ügyekhez, termékekhez, szolgáltatásokhoz, amelyek értékében nem tudok hinni.
Másnak mindez alap, semmiség.
Nekem a sárkány 7 feje a felsorolás 7 tétele!
Azért akartam a sárkányölő napján piacra lépni, hogy ezzel már a sikert vetítsem elő magamnak.
És bejött: a vállalkozásom első születésnapjára kipipáltam szépen sorban minden tételt a listámon – pardon, levágtam minden tüzet okádó fejet.
Persze nem egyedül. Egyedül nem ment volna.
Az első csodás megbízóim megelőlegezett bizalma nélkül nem vigyorognék itt ezzel a cifra tortával… És a pontosan egy éve tartó (és még korántsem befejezett) terápiám nélkül sem.
És a barátaim ámuló-lelkesítő támogatása, férjem, gyerekeim büszke figyelme is kellett ehhez nagyon. Meg a vállalkozói köreim inspiráló-motiváló ereje.
Mennyi minden! (Nem szerencse, de nem ám!)
Mindennek eredményeképp most nagyon büszkén ünneplem a KontentKonyha első születésnapját, ami egy kicsit saját újjá-születésnapom is:
vállalkozó lettem,
igazi,
és ez már tuti.
Az évforduló tiszteletére fotózkodom-bohóckodom az egy-gyertyás tortámmal.
Ehhez kapcsolódva küldöm ki ehavi hírlevelemet, a Receptek a KontentKonyhából listára. (Benne még több vicces tortás képpel!)
Ennek apropóján találtam ki egy pici, de szerintem nagyon izgalamas arculatfrissítést a brandemnek.
Emiatt kreatívkodok órákig Canvában és írok-időzítek ünnepi posztokat a nagy napra készülve. (Ne sajnálj, élvezem!)
Belevágtam a hALadjunk csoport 5 hetes, vérpezsdítő és felrázó, zárt csoportos coaching folyamatába.
Új dolgokat tanulok és próbálok ki, új terveket dédelgetek.
Elfújom a gyertyát és megyek, viszem, tolom, csinálom tovább.
Köszönöm, hogy velem vagy, kísérsz, kapcsolódsz, keresel és kérsz!
