Amikor üzleti storytellingről beszélünk, először általában az alapítótörténetek jutnak mindenki eszébe. Nem véletlen. Adja magát, hogy megosszuk a minket követőkkel, hogy hogyan született meg a vállalkozásunk. Vágyunk is arra, hogy elmeséljük ezt a sztorit. Jól esik visszagondolni a hőskorszakra, a kezdeti ideákra, kalandokra és még az esetleges zűrzavarokra is.
Ebben a cikkben abban segítek neked, hogy megértsd, miért fontos, hogy megírd a te alapítótörténetedet. Összefoglalom azt is, hogyan csináld, hogy azt a hatást érd el, amit szeretnél!
A jól elmesélt alapítótörténet emberi arcot ad a vállalkozásodnak.
Ha megosztod, ami veled történt, ami téged elindított, azzal erős kapcsolatot tudsz teremteni közted és az ügyfeleid között.
A sztorid segít, hogy kitűnj a tömegből, és elérhetővé, megfoghatóvá, valóssá tesz téged.
Persze csak, ha jól írod meg!
Az alapítótörténet felidézi a problémát, aminek a megoldására a vállalkozásodat építetted. Arról a nehézségről szól, amivel nem akartál tovább együtt élni, ezért eldöntötted, hogy leküzdöd azt.
Két dolog nem maradhat ki belőle:
- KI indította?
- HOGYAN?
Persze akkor lesz jó olvasni/ hallgatni, ha nem csak száraz tényeket közölsz, hanem egy kicsit tovább részletezed a témát:
- azelőtt hogy voltak a dolgok, mielőtt az ötlet megszületett?
- mi történt pontosan abban a pillanatban, amikor az ötlet jött?
- mikor és hogyan ébredtél rá, hogy ebből vállalkozás lesz?
- milyen nehézségekkel kellett megküzdened az alapításnál?
- mit adsz a világnak, azzal, hogy ezt csinálod?
(A miérted is jó, ha benne van… – bár ez már átvezet az értéktörténet műfajához, amiről nemsokára külön blogposztot írok majd.)
Sokan azt gondolják, hogy nekik nincs elmesélhető történetük, vagy ami van, az teljesen érdektelen mások számára. Megnyugtatlak: a te hatásos sztorid is garantáltan LÉTEZIK.
Sőt, valójában egy vállalkozásnak több alapítótörténete is van.
Nézd csak, én például most a Történetek konyhanyelven Facebook csoportom alapító sztoriját hozom itt példaként:
Alapítótörténet – 1. rész:
„azelőtt”
Mindig tudtam, hogy a történet fantasztikus eszköz – korábban tanárként használtam és élveztem hatását. (Nem csak én élveztem, a diákjaimon is láttam, hogy megváltozik a viselkedésük, amikor mesélni kezdtem.) Emlékszem az elkerekedő szemekre, a firkálást abbahagyó kezekre, a leereszkedő vállakra.
Tudtam, hogy a sztori híd, ami összeköt, és amin keresztül „átmegy az üzenet”.
Azt is tudtam, hogy erre fogom építeni a KontentKonyha kommunikációját, mert ezt az eszközt láttam kézreállónak és önazonosnak.
Alapítótörténet – 2. rész:
„probléma”
Megtapasztaltam, hogy működik, ezért szerettem volna másoknak is odaadni ezt az eszközt, de sokkal nehezebben ment, mint gondoltam. A honlapok „rólam”-oldalainak írásakor a megbízóim nem értették, miről beszélek. Sokszor átéltem, hogy milyen nehezen jönnek elő a történeteik, és hogy nem is hiszik, hogy azok érdekesek, használhatóak. Azt is, hogy a beszélgetéseink során mégiscsak rájuk leltünk, mert ki tudtam húzni belőlük. És azt is, hogy egy látszólag érdektelen esemény(sor) mennyire más megvilágításba tud kerülni, ha jól meséljük el. És az örömet is megtapasztaltam, amit az okoz, hogy meglett, összeállt és jó elmondani!
Szerettem volna eloszlatni a tévhitet, hogy csak annak vannak jó történetei, akik különlegesen izgalmas életet élnek. Az enyém se ilyen! Nem kell hogy ilyen legyen.
Alapítótörténet – 3. rész:
„megvilágosodás”
Tavaly nyáron, amikor a Zsolya-kihívásban jött a feladat, hogy találj ki saját kihívást, nem volt kérdés, hogy a kisvállalkozói sztoritelling lesz a témám: itt kezdődött számomra az út vissza a tanításhoz.
Nem volt egyszerű, mert lelkiismeretesen akartam készülni – sok forrást átnézve, a tapasztalataimat szakértők gondolataival alátámasztva. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy nagyon kevés értékes tudásanyag van magyarul a témában. (Ami van, az elméleti, kevés konkrét segítséget ad az alkotáshoz.) Úgy kezdtem hozzá, hogy bizonytalan voltam, elég-e, amit én magam adni tudok, de tudtam, hogy fontos lenne a mindennapok szintjére lehozni a témát, mert ezt nem csinálta meg még senki.
Alapítótörténet – 4. rész:
„ebből lesz valami!”
Csináltam 7 sztoriírásról szóló videós anyagot és Fischer Móni mellétett egy szintén 7 részes írás-coachingra vonatkozó részt.
- Létrehoztuk a Történetek konyhanyelven csoportot, a biztonságos nyilvánosság terét, ahol azóta is a business storytelling a téma.
- Ebből a kihívásból nőtte ki magát a #sztoriszerda videóim sora és az idei #sztorikalendárium kihívás is,
- kiderült, hogy vállalkozó társaim fogékonyak arra, és hálásak azért, amit adni tudok,
- így lehet az, hogy itt most egy blogposzt születik, amiben az alapítótörténetek megírásához adok fogódzókat.
Alapítótörténet – 5. rész:
„jóságok és nehézségek”
Örülök, hogy ezt elkezdtem és csinálhatom. Szeretem kutatni ezt a témát.
Az a célom, hogy amit tudok, azt gyakorlatban azonnal alkalmazható technikaként adjam tovább. Szívesen segítek a történteteitek konkrét megformálásában. Nem vagyunk sokan a csoportban (alig 160). Nem könnyűek a feladatok, amiket adok. Sokkal több energiát is lehetne erre fordítani. Ha nem tudlak motiválni, nem jönnek történetek. Van, hogy olyan, mintha légüres térbe beszélnék. Van, hogy kimarad egy hónap.
De ott a csoportban a bizonyíték, hogy a sztori összeköt. Ismeretlenül küldtök támogatást a nehéz időkben, értitek és értékelitek, amit adok, beleteszitek, amit tudtok. Ez jó, ezért csinálom.
Alapítótörténet – 6. rész:
„mire fut ki mindez?”
Mert szeretnék én lenni az, akit
- először felidézel, amikor sztorit kezdesz írni,
- hívsz, ha elakadsz, mert nem találod,
- ajánlasz annak, aki sztoritelling alapú kommunikációt szeretne a cégének,
- hívnak mások is, hogy tanítsam őket a módszerre.
Hol keresd a te alapítótörténeted?
Visszamehetsz múltba, egészen a kezdetekhez: a gyerekkorodig, vagy az előző munkádhoz, az anyaságodhoz, akár a vállalkozásodhoz egyáltalán nem kötődő eseményhez… Tedd fel magadnak a „Mikor volt az, amikor először megérezted a bizsergést attól, amit most csinálsz?” kérdést. Vagy keresd az „én ezt másképp csinálnám”-pillanatot! Ezek lesznek azok a momentumok, amikről írnod kell az alapítótörténetedben!
Most pedig jöjjön a 4 (+1) kihagyhatatlan összetevő:
Nincs alapítótörténet hős nélkül. A fő karakter természetesen te vagy, az alapító. Muszáj, hogy rólad szóljon. Ha nem te alapítottad a vállalkozást, amit viszel, akkor arról a személyről írj, aki ezt megtette. Interjúvold meg a kezdetekről, hadd meséljen-nosztalgiázzon – te pedig szedegesd ki a sztorijából a lényeget.
(Sokan ódzkodnak attól, hogy beletegyék magukat az alapítótörténetükbe. Ha te is ilyen vagy, azt tanácsolom, inkább válassz másik storytelling-műfajt! Innen nem lehet kispórolni a személyességet, én se tettem.)
Érzelmek. Fogalmazd meg előre, milyen hatást akarsz elérni: mit érezzenek követőid az alapítótörténeted hallatán? Hagyd, hogy szenvedélyed átragyogjon a szavaidon, inspiráld az olvasókat, hogy megnézzék, amit árulsz. De vigyázz, ne csússz át a termék- vagy szolgáltatásismertetőbe!
(Nálam: elkötelezettség, csalódottság, bizonytalanság, álmok felvállalása jelen így meg.)
A konkrét „amikor először”-pillanat. Hitelesíti a sztoridat, ha meg tudod mondani a pontos idejét a történéseknek. –
(Nálam a tavaly nyári Zsolya kihívás volt ez.)
Egyéb konkrét részletek. Ezeket érdemes a célcsoportodra szabni: olyan dolgokat említs, amiket mindketten ismertek, így elég utalnod ezekre, nem kell mindent pontosan kifejtened.
(Az én példa-történetemet azoknak a csoporttagoknak szántam, akik már valamennyire ismerenek és tudják, mivel foglalkozom, kikkel és hogyan dolgozom. Ezért nem részleteztem, hogy miért írok honlapszövegeket, nem mondtam el, ki az a Fischer Móni, nem mentem bele, miért élek most nehéz időket. Ők tudják.)
Változatos cselekményszál. Attól lesz érdekes a történeted (és attól sztori minden sztori), ha nem egy fáklyásmenetet vázolsz, tehát nem csak a sikereidről beszélsz. Sorold fel az akadályokat, amikkel szembekerültél, a kétségeket, amik gyötörtek! Ha ezekről is írsz, sokkal nagyobb hatása lett az eredményeknek, amiket felmutatsz. Vállald fel a kudarcokat is, ez empátiát kelt és elkötelezettséget épít hallgatóidban-olvasóidban.
(Én a saját szakértelmemmel kapcsolatos aggodalmaimat és a Facebook csoport aktivizálásával kapcsolatos nehézségeimet osztottam meg veled.)
Tudom, ha átgondolod a múltadat, meg fogod találni az alapítótörténetedet. Ígérem, ha ezeket a szempontokat figyelembe véve összerakod a te sztoridat, elégedett leszel magaddal.
Ha megvagy, tedd közzé. Ezt / ennek részleteit írd a RÓLAM oldalra a honlapodon. A „bemutatkozódba” a social média oldalaidon. Ragadd meg a lehetőségeket, hogy elmondd mindenhol, mindenkinek.
Ne hagyd abba!
Az alapítótörténetet újra és újra el kell mesélned.
Lehet, hogy neked egy idő után már unalmas lesz, de arra, aki hallja, hatást fog gyakorolni. Mindig. És ez sokat megér.
Kezdj hozzá, írd meg!
Ha kész vagy, gyere és tedd ki a Történetek konyhanyelven csoportban, ahol a közösség és én segítünk még jobbá tenni!
Ha elakadsz, keress bátran! Szívesen segítek egyéni tanácsadás keretében a megfelelő helyre tenni az alkotórészeket, hogy összeálljon a sztori-kirakós!
Ennek a blogposztnak a tartalmát videó formátumban is eléred, ha erre a linkre kattintasz.
